Homlokzati szigetelés: teljes útmutató családi házakhoz

A homlokzati szigetelés egy régi ház egyik legnagyobb és legtovább tartó felújítása. Évtizedekre szól, és néhány hibája csak bontással javítható. Ez az útmutató abban segít, hogy jó döntéseket hozz, akkor is, ha még sosem volt dolgod állvánnyal, dübellel vagy hálózással. Megnézzük, milyen anyag és hány centi illik a falhoz, mibe kerül, hogyan ellenőrizheted a munkát, és mit kérdezz a kivitelezőtől.

Ha csak a négyzetméterárakra vagy kíváncsi, nézd meg a rövidebb homlokzati szigetelés árai oldalt.

A rövid válasz

• Anyag: a legtöbb régi, száraz téglafalra a fehér vagy grafitos EPS az ésszerű választás. Vályognál, páratechnikailag bizonytalan falnál és szigorúbb tűzvédelmi helyzetben a kőzetgyapot jön szóba.
• Vastagság: fehér EPS-ből általában 15–20 cm. A 10 cm a gyakori régi falaknál már nem éri el a mai követelményt.
• Ár: 2026-ban 15 cm EPS-sel 19 000–27 500 Ft/m², kőzetgyapottal 28 000–35 000 Ft/m², anyaggal, munkadíjjal és állvánnyal. Egy 100 m²-es, egyszintes háznak nagyjából 110–150 m² homlokzata van.
• A legfontosabb előfeltétel: a falnak száraznak és szilárdnak kell lennie. Vizes falra ne kerüljön szigetelés.
• A legfontosabb ellenőrzés: a lapok ragasztása és a hálózás. Ezek később nem látszanak, és sok hibájuk utólag nem javítható.
• Wekerle Plusz: a hőszigetelés elszámolható, de a program részletes szabályai még nem jelentek meg. Addig ne kezdj hozzá, mert a támogatáshoz a felújítás előtti tanúsítvány kell.

Mit nyersz a homlokzati szigeteléssel?

A falak hőszigetelő képességét az U-érték mutatja. Azt jelenti, hány watt hő megy át a fal egy négyzetméterén, ha kint egy fokkal hidegebb van, mint bent. Minél kisebb a szám, annál jobb.

Vegyünk egy gyakori régi falat (kisméretű tömör tégla, 38 cm). Szigetelés nélkül az U-értéke nagyjából 1,42 W/m²K. 15 cm szigeteléssel ez körülbelül 0,21 W/m²K-re csökken. Vagyis ugyanazon a falon nagyjából 85%-kal kevesebb hő távozik.

Ez a fal saját hővesztesége, nem a teljes gázszámlád. A hő a födémen, az ablakokon, a szellőzésen és a padlón át is távozik, és a fűtés hatásfoka is számít. A teljes házra vonatkozó megtakarítást a tanúsító vagy a korszerűsítési terv számolja ki.

A pénzen kívül három dolgot biztosan megérzel:

• Melegebb lesz a fal belső felülete. Ettől akkor is kellemesebb a szoba, ha a levegő ugyanannyi fokos, mert nem hűti az embert a hideg fal.
• Kisebb a páralecsapódás esélye. Az irányelv szerint a felületen már 75% körüli páratartalomnál kialakulhat a penészesedés és az algásodás kockázata. A melegebb falfelületen ritkábban jön létre ilyen állapot.
• Kisebb fűtés is elég lehet. Ezért szokás előbb a ház burkát rendbe tenni, és csak utána méretezni a hőszivattyút vagy más fűtést.

Mikor nem ez az első lépés? Ha a padlásfödém szigeteletlen. A padlásfödém szigetelése (6 500–9 500 Ft/m²) sokkal olcsóbb, ezért általában érdemes vele együtt tervezni. És akkor sem, ha a fal vizes: azt kell először megoldani.

Miből áll egy hőszigetelő rendszer?

A köznyelv „leszigetelésről” beszél, de az ÉMI lakossági füzete is hangsúlyozza, hogy ez nem csak lapok felragasztása a falra. Egy egymással együtt vizsgált rétegrend, szakmai nevén ETICS vagy magyarul THR kerül a falra.

Ezért érdemes egy gyártó rendszerében dolgozni. A lap, a ragasztó, a háló, az alapozó és a vakolat így együtt rendelkezik vizsgálattal és teljesítménnyel, a gyártói garancia feltétele pedig jellemzően ennek betartása. Ha a kivitelező „bármilyen ragasztót” és „ami épp akciós” vakolatot vesz, a rendszerre vonatkozó vizsgálati eredmény már nem feltétlenül áll fenn.

Az irányelv alapelve szerint a hőszigetelő anyag sehol nem építhető be védő kéreg nélkül. Ez a kis részleteknél lényeges: a csatlakozásoknál, a kábelek áttöréseinél és az eresz alatt is folytonos, zárt felület kell.

EPS, grafitos EPS vagy kőzetgyapot?

Három anyag közül választanak a legtöbben. A táblázat a konkrét gyártói adatlapokból vett értékeket mutatja, így más termékeknél kissé eltérhetnek.

Fehér EPS: az alapeset

A legelterjedtebb és általában a legolcsóbb megoldás. Könnyű, jól vágható, és a legtöbb kivitelező rutinból dolgozik vele. Ha a falad száraz, nincs különleges tűzvédelmi követelmény, és a helyhiány sem szorít, ez általában a legjobb ár-érték arányú választás. A homlokzatra való, EPS 80 típusú lapot kérj, ne akármilyen építési polisztirolt. Az irányelv külön hibaként sorolja fel, ha nem a rendszerhez minősített táblát építenek be.

Grafitos EPS: amikor számít a centi

A szürke lap vékonyabban hozza ugyanazt a hőszigetelést. Akkor jó, ha nem fér ki a vastagabb réteg, például az eresz, a kapu vagy a telekhatár miatt.

Van viszont egy kivitelezési buktatója: a szürke felület a napon erősen felmelegszik. Az irányelv szerint a sötétebb, szürke hálóbeágyazott homlokzaton még novemberben is mérhető akár +50–60 °C, miközben az állvány árnyékában lévő rész hideg marad. Ezért a kivitelezés alatt különösen fontos az állványháló és a napszak megválasztása. Kérdezd meg a kivitelezőt, hogyan árnyékol.

Kőzetgyapot: páraáteresztő és nem éghető

Drágább, nehezebb, és több munkát igényel. Viszont A1 tűzvédelmi osztályú, a páradiffúziós ellenállása nagyságrendekkel kisebb, mint az EPS-é, ezért sokkal könnyebben engedi át a párát. Akkor érdemes rá gondolni, ha:

• a fal páratechnikailag érzékeny, például vályog, tömés vagy vegyes szerkezet,
• a tervező vagy a tűzvédelmi előírás nem éghető anyagot kér,
• forgalmas út mellett laksz, és a zajcsillapításra is sokat adsz, amit a kivitelezővel vagy a gyártóval konkrétan számoltass át.

Fontos, hogy a páraáteresztés nem varázsszer: a vizes falat a kőzetgyapot sem szárítja ki. Az átnedvesedés okát akkor is meg kell szüntetni.

És a lábazat?

A földhöz közeli rész más igénybevételt kap: fröccsenő víz, hó és ütés éri. Ide zártcellás, vizet nem szívó anyag kell, a homlokzati lap nem jó. Erről külön oldalon írtunk: lábazat szigetelés.

Hány centi kell?

A kérdésre két szám ad választ. Az egyik a követelmény, a másik az, ami már nem hoz sokat a pénzért.

A követelmény: U ≤ 0,24 W/m²K

Az épületek energetikai jellemzőiről szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet a homlokzati falra 0,24 W/m²K értéket ír elő, és a meglévő épület energiamegtakarítási célú felújításával érintett szerkezetekre is ezt kell teljesíteni. Hogy ehhez hány centi kell, az a falon is múlik.

A táblázat az irányelv számításaiból mutatja az U-értékeket 0,038 W/mK hővezetésű szigetelővel számolva, ami nagyjából egy fehér EPS-nek felel meg:

U-érték, W/m²K. A követelmény: 0,24 W/m²K vagy kevesebb. Számított értékek, a valódi fal vakolata és állapota eltérhet.

Három dolog olvasható ki belőle:

• 10 cm-rel ezek a falak nem teljesítik a követelményt. Ha valaki ennyit ajánl, kérdezd meg, miért, és számolja ki.
• 15 cm-rel mindegyik teljesíti, a táblázat minden sorában 0,24 alatt marad az érték.
• A fal anyaga egyre kevésbé számít. Szigetelés nélkül nagy a különbség, 15 cm után alig. Az eredményt innentől szinte teljesen a szigetelés adja.

15 vagy 20 cm?

Vegyük újra a 38 cm-es, kisméretű tömör téglafalat. A hővesztesége a szigetelés nélküli állapothoz képest így csökken:

• 10 cm-rel körülbelül 79%-kal,
• 15 cm-rel körülbelül 85%-kal,
• 20 cm-rel körülbelül 88%-kal.

Az első centik hozzák a legtöbbet, utána csökken a nyereség. A vastagabb lap ugyanakkor az összköltségnek csak az egyik tétele: a munkadíj, az állvány és a háló nagyjából ugyanannyi, ezért a 15-ről 20 cm-re lépés sokszor nem drágítja annyival a munkát, mint elsőre gondolnád. Kérj az ajánlatba külön árat mindkét vastagságra, így kiderül, mennyi a különbség a te házadnál.

Vastagabbat érdemes megfontolni, ha alacsonyabb energetikai besorolást céloznál, ha nehezen jön ki a program 30%-os feltétele, vagy ha hőszivattyút terveznél. Vékonyabbra akkor szorulsz, ha nem fér ki: ilyenkor inkább jobb anyagot válassz, ne kevesebb centit.

Ami a vastagságnál elsikkad

• Ablakkáva: oda nem fér 15 cm, de valamennyi szigetelés oda is kell. A szigeteletlen káva hőhíd, ott hűl a fal, és ott jelenhet meg a penész.
• Eresz és oromfal: vastagabb szigetelésnél elfogyhat az ereszkinyúlás. Nézesd meg, hogy marad-e védelem a homlokzat tetején, és kell-e toldani az ereszcsatornát.
• Lábazat: ha a lábazati réteg vékonyabb, az irányelv vízorros kialakítást javasol, hogy a víz ne folyjon a szigetelés alá.
• Párkányok: a régi ablakpárkány általában rövid lesz, ezért azt is cserélni kell. Ennek szerepelnie kell az ajánlatban.

A Wekerle Plusz minimális vastagságáról még nincs hivatalos információ. Amint megjelennek a részletes szabályok, ez a rész frissül.

Mennyibe kerül?

2026-os országos piaci árak, bruttó, anyaggal, munkadíjjal és állvánnyal. Ezek tájékoztató árak, nem ajánlatok.

Az EPS-es ár nagyobbik része nem az anyag. Az anyag 6 650–8 600 Ft/m², a munkadíj 10 000–15 500 Ft/m², az állvány 2 000–3 500 Ft/m². Ezért nem érdemes az anyagon spórolni, ha a munka úgyis egyszer készül el. Az olcsó ár gyakran a munkán vagy a kihagyott részleteken jön ki, ez pedig évek múlva repedésben és foltos falban látszik.

Hogyan becsüld a homlokzatod méretét?

Nem az alapterületet kell szorozni. Egy 100 m² alapterületű, egyszintes háznak nagyjából 110–150 m² homlokzata van, az oromfalakkal együtt és a nyílászárók nélkül. A kalkulátor ezt kiszámolja a háza méretéből.

Az ajánlatnál nézd meg, hogy a kivitelező hogyan mér. Levonja-e a nyílászárókat, vagy külön tételben számolja a kávát? Mindkét módszer lehet korrekt, csak a két ajánlatot így nem szabad egy az egyben összehasonlítani.

Mitől lesz drágább?

• rossz, javítandó vakolat, vagy olyan fal, amit előbb ki kell száradni hagyni,
• emelet, magas oromfal, sok sarok és ablak,
• új párkányok, ereszcsatorna-áthelyezés,
• a falra szerelt tartozékok áthelyezése: gázcső, kültéri egység, lámpa, kaputelefon,
• nehezen megközelíthető oldal, ahol az állvány külön megoldást igényel.

Az utóbbiak nem mindig szerepelnek a négyzetméterárban. Pont ezekre érdemes rákérdezni, mert itt csúszhat el a végösszeg.

Mennyit vállalhat át a Wekerle Plusz?

A hőszigetelés elszámolható a programban. A támogatás a hitelösszeg százaléka: D–G besorolásnál 30%, H–I besorolásnál 50%, A–C besorolásnál csak a kedvezményes hitel jár. Az önerő a hitelösszeg 5%-a, legfeljebb 500 000 Ft.

Példa 150 m² homlokzatra, csak a szigetelés árával számolva:

Saját számítás a program fő szabályaiból, kerekítve. A két tanúsítvány díja (25 000–80 000 Ft darabonként) és más munkák nincsenek benne.

A támogatás feltétele, hogy az összes munkával együtt legalább 30%-kal csökkenjen a ház energiaigénye, és ezt felújítás előtti és utáni energetikai tanúsítvány igazolja. Minden költséget számlával kell igazolni. Szigeteletlen falú háznál a homlokzat gyakran a legtöbbet hozza, de hogy a tiéden önmagában elég-e, azt előre számoltasd ki. Erről bővebben: a 30%-os feltétel.

Hogy mennyi lenne a havi részlet, azt a törlesztőrészlet oldalon és a kalkulátorban nézheted meg.

Alkalmas a falad?

Az ÉMI füzete és az irányelv is ugyanazzal kezdi: a rendszer csak száraz, mozgásmentes falra hordható fel. Ezen dől el a munka tartóssága, ezért még az ajánlatkérés előtt nézz körül.

A nedves fal: először az okot szüntesd meg

Az ÉMI szerint régi, nedvesedő falnál a rendszer felhordása előtt meg kell szüntetni a nedvesedés okát, és meg kell várni, hogy a fal kiszáradjon. Az irányelv szerint az évtizedekkel ezelőtti vízszigetelések ma sok esetben már alkalmatlanok, és ha nem biztos a vízszigetelés, a rendszer építése nem javasolt. Bizonytalan esetben vizsgálatot kell végezni.

Ezekre figyelj:

• sötét, vizes sáv a fal alján, ami télen sem múlik el,
• málló vakolat és fehér sókivirágzás a lábazat fölött,
• dohos szag és penész a belső fal alsó részén,
• ázásnyom a csatorna, a lefolyó vagy a terasz csatlakozásánál.

Az ereszcsatorna hibája vagy a rossz tereprendezés gyakran olcsón javítható. A hiányzó falszigetelésnél viszont utólagos vízszigetelésre lehet szükség, és csak a fal kiszáradása után jöhet a homlokzat. Ezt ne engedd átugrani azzal, hogy „majd kiszárad a szigetelés alatt”. Az irányelv szerint a bezárt nedvesség csak hosszú idő alatt tud távozni, és addig rosszabb a hőszigetelés is.

Vályog és tömésfal

Vidéken sok ilyen ház áll. Az irányelv szerint sem a vályog, sem a vert fal nem alkalmas közvetlen rendszerépítésre. Ragasztási felületnek csak egy, a falhoz szegezett és rabicolt, javított vakolatkéreg vagy cementes réteg használható. A dübelek a falmagban fognak: az irányelv önellenőrző, önsüllyesztő dübelt javasol, legalább 65 mm lehorgonyzással. Itt is alapfeltétel a jó vízszigetelés.

Egy 40 cm-es vályogfalon 15 cm szigeteléssel a számított U-érték nagyjából 1,10-ről 0,21 W/m²K-re csökken. A hőtechnika tehát rendben lenne, de a nedvesség kérdése fontosabb. Ilyen háznál különösen megéri szakembert hívni a munka előtt.

Vegyes fal

A régi házak gyakran toldott, többféle anyagból állnak: tégla, vályog, kő, néha salakblokk. A vakolat a különböző falakon másként tart. Az irányelv szerint bizonytalan esetben a teljes leverés, újravakolás és kiszáradás szükséges. A dübelt is a falanyaghoz kell választani.

Laza a régi vakolat? Egyszerű próbák

• Kopogtatás: a kongó rész alatt levált a vakolat. Ezt le kell verni.
• Rácspróba: festett vagy vékonyvakolatos felületen fél tenyérnyi részt rácsosan bevágnak, ragasztószalagot tesznek rá, és felrántják. Az irányelv szerint 10% feletti elválásnál a felületet kezelni kell.
• Dörzsölés: ha a tenyered poros lesz, vagy a festék porlik, a felületet tisztítani kell, különben a ragasztó nem a falhoz, hanem a porhoz tapad.

Ha a falanyag nem ismert, vagy szokatlan, helyszíni dübelkihúzó vizsgálat dönti el, milyen rögzítő kell. Az ÉMI füzete szerint egyes dübelforgalmazók ezt a vizsgálatot szolgáltatásként is biztosítják, érdemes rákérdezni.

Mi legyen a sorrend?

A legtöbb hiba nem a falon, hanem a sorrendben történik. Ezt javasoljuk:

1. Felújítás előtti tanúsítvány. A program feltétele. Enélkül nem igazolható, honnan indult a ház.
2. Terv vagy legalább számítás. Melyik munkákkal jön ki a 30%? Ebben segít a korszerűsítési terv.
3. Nedvesség és tető. Először a beázást és a felszívódó vizet kell megszüntetni.
4. Ablakcsere, ha tervezed. Az új ablak a szigeteléssel együtt jó csomópontot ad. Ha a szigetelés után cserélsz, megsérül a káva, és drágább, gyengébb lesz a csatlakozás.
5. Homlokzat, lábazat és padlásfödém. A padlásfödém akár külön ütemben is mehet, de a lábazatot érdemes a homlokzattal együtt csinálni.
6. Fűtés. Utoljára, mert a szigetelt házhoz kisebb gép is elég lehet.
7. Felújítás utáni tanúsítvány és számlák.

Nem kell mindent egyszerre megcsinálni, ha a pénz nem engedi. De a sorrendet tartsd, különben valamit kétszer fizetsz ki. A program részletes elszámolási szabályai még nem ismertek, ezért a szakaszolást a szabályok megjelenése után egyeztesd.

A munka menete lépésről lépésre

Nem kell kivitelezőnek lenned, hogy érts belőle. Ha tudod, mi következik, jobb kérdéseket teszel fel, és észreveszed, ha egy lépés kimarad. A számok az ÉMI lakossági füzetéből és az irányelvből származnak, a pontos értékeket a rendszer gyártói utasítása adja.

1. Felvonulás és a falon lévő dolgok

Az állvány után kerül sor mindenre, ami a falon van: csatornatartó, lámpa, kültéri egység, kaputelefon, gázcső, villámhárító. Az irányelv szerint ezeket szükség esetén át kell alakítani, át kell helyezni vagy ki kell cserélni. A gázhoz és a villámhárítóhoz illetékes szakember kell. Ezt előre egyeztesd, mert a szigetelés után nehéz pótolni.

2. A fal előkészítése

A laza, málló részek lekerülnek, a felület pormentes és zsírtalan lesz, az egyenetlenséget glettelik. Az irányelv hibaként említi, ha a nagy egyenetlenséget ragasztóval, centiméteres vastagságban pótolják, ahogy azt is, ha a falat a ragasztás előtt meglocsolják. A javított részeknek ki kell száradniuk.

3. Az alsó indítás

A munka alulról indul, indítóprofillal vagy lábazati hőszigeteléssel. Az irányelv szerint ha ez elmarad, a lefolyó víz a szigetelés alá és a szigetelésbe szivároghat. Nézd meg, hogy vízszintes, szilárd-e a kezdés, mert ez az egész homlokzat síkját meghatározza.

4. A lapok ragasztása

Ez a legfontosabb lépés, és itt a legkönnyebb hibázni. EPS-nél a szokásos a pont-perem módszer: körben a lap szélére és legalább 3 pontra a közepén kerül ragasztó, a lap felületének legalább 40%-án. A kőzetgyapotot általában teljes felületen ragasztják. A perem nem csak a tartás miatt kell: megakadályozza, hogy a lapok mögött összefüggő légrés alakuljon ki, ami tűz esetén kéményként segítené a lángot.

A lapok alulról felfelé, szorosan, kötésben kerülnek fel, mint a téglák. A fugába nem kerülhet ragasztó, mert hőhidat okoz. A nagyobb hézagot szigetelőanyag-csíkkal vagy az irányelv szerint PUR habbal zárják. A nyílások sarkánál a lapillesztés nem eshet egybe a falnyílás sarkával, mert ott a legnagyobb a repedés veszélye: az ablaksarkot egy lapból, kivágva kell megoldani.

5. Kötés és dübelezés

A ragasztónak meg kell kötnie: normál időben az irányelv szerint 24–48 óra alatt lesz kellően szilárd, hidegben és párás időben több nap is lehet. Ez után jön a csiszolás és a dübelezés. Ha a brigád ugyanazon a napon dübelez, amikor ragasztott, az gyanús.

Az ÉMI szerint a homlokzat közepén legalább 6 dübel kell négyzetméterenként, a sarkok közelében pedig sűríteni kell a szélszívás miatt, a homlokzat méretétől függően 1–2 m széles sávban. A dübel a ragasztási pontok fölé kerül, különben behorpad a lap. A tárcsa legfeljebb 1,5 mm-rel süllyedhet be, kivéve a süllyesztett dübeleket. Üreges téglába, pórusbetonba ütvefúróval tilos fúrni, mert összetöri a falat, és a dübel nem fog.

6. Hálózás

A lapokra először ágyazóhabarcs kerül fogas simítóval, ebbe nyomják a hálót, és lesimítják, hogy a réteg közepére kerüljön. Az ágyazat általában legalább 3 mm vastag, a vakolattal együtt legalább 5 mm. A háló toldásánál legalább 10 cm átfedés kell. A sarkokon élvédő vagy a saroktól legalább 20 cm-re elhúzott átfedés jön, és az ablakok sarkaihoz 45°-ban elforgatott, legalább 20×35 cm-es erősítő hálódarab kell.

Ezt nézd meg a saját szemeddel, mielőtt rákerül a vakolat. Az ablaksarkok átlós hálója az egyik legolcsóbb biztosíték a repedés ellen, és később már nem látszik. Az irányelv szerint a háló teljes elhagyásától a szerkezet néhány év alatt tönkremegy.

7. Alapozó és fedővakolat

Ha a rendszer előírja, előbb alapozó kerül a felületre. A fedővakolat az ÉMI füzete szerint +7 °C fölött és +25 °C alatt hordható fel, a friss felületet pedig óvni kell a tűző naptól és a csapóesőtől, például állványhálóval. Az irányelv egyes vékonyvakolatoknál +5 °C-tól, gyártmánytól függően +25–30 °C-ig enged. Mindig az adott termék adatlapja a mérvadó.

Egy sarokig tartó homlokzatot azonos gyártási tételből és megszakítás nélkül kell vakolni, különben látszik a szín- vagy toldáskülönbség. Ez akkor is számít, ha az egész csak esztétikai kérdésnek tűnik, mert a hibás vakolatot utólag csak nagy felületen lehet eltüntetni.

Mikor lehet dolgozni?

Az irányelv szerint +5 °C alatt a ragasztót nem szabad bekeverni és felhasználni, és a beépítést követő 48 órában sem érheti ilyen hideg, különben visszafordíthatatlanul károsodhat. Eső, köd, viharos szél és 30 °C feletti hőség esetén a vakolást ajánlott halasztani. Ne a határidő döntsön: ha ősz végén nappal még jó idő van, de éjjel fagy, a munkát le kell állítani. A programindulás körüli torlódás miatt érdemes jó előre egyeztetni az időpontot.

A leggyakoribb hibák

Az irányelv több tucat tipikus hibát sorol fel, köztük sokat, amelyről azt írja: utólag nem javítható. Ezeket érdemes tudni.

Mit tehetsz, ha nem értesz hozzá? Gondoskodj róla, hogy a munkafázisok között legyen ellenőrzés. Egy független műszaki ellenőr pontosan ezeket a pillanatokat nézi: 3–4 helyszíni látogatással, látogatásonként 40 000–45 000 Ft körül. Nagyobb munkánál ez kis tétel ahhoz képest, hogy mibe kerül a bontás. Ha ezt nem vállalod, legalább három alkalommal menj ki, és fotózz: a ragasztás, a dübelezés és a hálózás után.

Hogyan válassz kivitelezőt?

A szigetelésből sokan élnek, és a szaktudás nagyon eltérő. Az ár önmagában keveset mond. Ezeket a kérdéseket tedd fel. Egy jó kivitelező szívesen válaszol, és nem sértődik meg.

1. Melyik gyártó rendszerével dolgoztok? Nevezze meg a teljes rendszert, ne csak a lapot.
2. Hogyan ragasztotok? A helyes válasz: pont-perem módszerrel vagy teljes felületen, a felület legalább 40%-án.
3. Hány dübel megy négyzetméterenként, és milyen a sarkoknál? Ha azt mondja, „ami kell”, kérdezz tovább.
4. Mit csináltok az ablakok sarkánál és a kávánál? Hallanod kell az átlós erősítő hálóról és a káva szigeteléséről.
5. Mi van a lábazatnál? Más anyag, indítóprofil, vízorr.
6. Mi történik, ha rossz az idő? Tudja-e, hogy leáll, és ez nem számít késedelemnek.
7. Ki dolgozik a házamon? Saját csapat vagy alvállalkozó, és ki felel a munkáért.
8. Hol láthatok egy pár éve kész munkát? Egy friss homlokzat mindig szép. Egy néhány éve kész falon látszik, jó volt-e a munka.
9. Adtok tételes ajánlatot és számlát mindenről? A Wekerle Plusz csak számlával igazolt költséget fogad el, így a számla nélküli ajánlat ki van zárva.
10. Milyen garanciát adtok, és írásban?

Figyelmeztető jelek

• Felmérés nélkül, telefonon mond végleges árat.
• Csak egy összeg van az ajánlatban, tételek nélkül.
• Azt mondja, a vizes fal „majd kiszárad alatta”.
• Azt mondja, a dübel vagy a háló egy kis háznál „felesleges”.
• Nagy előleget kér, mielőtt anyag vagy munka lenne a helyszínen.
• Fagyban is vállalja a határidőt.
• Számla nélkül olcsóbban csinálná. Ez a programból kizár, és a garanciádat is gyengíti.

A programban érdekes kérdés, kell-e a kivitelezőnek regisztráció, és megcsinálhatod-e magad a munkát. Erről itt írtunk: Wekerle Plusz kivitelező.

Mi legyen az ajánlatban?

Legalább két-három ajánlatot kérj. Csak akkor tudod összehasonlítani őket, ha ugyanazt tartalmazzák. Ezt a listát küldd el mindenkinek, és kérd, hogy eszerint adjon árat:

Az ár és a tartalom együtt számít. Ha az egyik ajánlat sokkal olcsóbb, keresd meg, melyik sor hiányzik belőle. Az árak összevetéséhez segítség a homlokzati szigetelés árai oldal. Az ajánlat érvényességi idejére is figyelj.

Engedély, szomszéd, tűzvédelem

Kell-e engedély?

A homlokzati hőszigeteléshez általában nem kell építési engedély, a műemlék kivétel. A helyi önkormányzat azonban településképi eljárást vagy feltételt írhat elő, például a homlokzat színére. Az építési jogszabályok 2024-ben megújultak, és az engedély nélküli munkának is meg kell felelnie a helyi építési szabályoknak. Ezért a munka előtt kérdezd meg a települési jegyzőt, különösen védett épületnél vagy védett utcaképnél.

A szomszéd telke

Ha a ház a telekhatáron áll, a szigetelés nem nyúlhat át a szomszéd telkére az ő hozzájárulása nélkül. A Rockwool szakcikke szerint megoldás lehet a telekhatár rendezése, a szomszéd kártalanítása, vagy az adott fal belső szigetelése. A belső szigetelés páratechnikailag kockázatosabb, ezért csak tervezővel. Közterületre nyúlásnál külön szabályok érvényesek, erről is a jegyző tud pontos választ adni.

Tűzvédelem családi háznál

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (54/2014. BM rendelet) 24. §-a szerint nem kell homlokzati tűzterjedés elleni védelmet alkalmazni egyszintes épületnél, valamint a földszinttel és legfeljebb két további építményszinttel rendelkező egylakásos lakóépületnél. Ez a tipikus családi házak nagy részére igaz. A rendelet szerint azonban a családi ház két lakásból is állhat, és a kétlakásos ház nem feltétlenül esik ebbe a mentességbe. Ha a te házad nem egyértelműen ilyen, kérdezd meg a tervezőt.

A mentesség nem teszi lehetővé a hanyag munkát. Az ÉMI szerint az éghető szigetelésnél különösen fontos, hogy a lapok mögött ne legyen összefüggő légrés, ezért fontos a peremragasztás, és a vakolatréteg vastagsága is véd.

Mit szól a társasház vagy az ikerház?

Ikerháznál és sorháznál a két ház közös homlokzatot alkothat. Egyeztess a szomszéddal a színről és a vastagságról, és érdemes a munkát is együtt végezni. A társasházakra külön program vonatkozik, azt nem a lakó, hanem a társasház igényli.

Átvétel és karbantartás

Mit nézz az átadáskor?

• Súrlófény: reggel vagy este, oldalról nézd a falat. Kirajzolódnak a hullámok, a lapok és a dübelek.
• Ablaksarkok és élek: nincs repedés, a káva szigetelt, a tömítés folytonos.
• Lábazat: vízorr vagy szabályos csatlakozás, sehol nem látszik szabad szigetelőanyag.
• Párkányok és bádogozás: kifelé lejtenek, és a víz nem a falra folyik.
• Takarás: nincs vakolat az ablakokon, a járdán, a növényeken.
• Papírok: számlák, a rendszer dokumentumai, a garancia, fotók a munkafázisokról.

A legbiztosabb utólagos ellenőrzés a fűtési szezonban egy hőkamerás vizsgálat. Megmutatja a hőhidakat, a dübelsorokat, a szigeteletlen részeket. Különösen akkor éri meg, ha valami gyanús, vagy a garancia lejárta előtt.

Ha a program feltételeihez a felújítás utáni tanúsítvány kell, ezt is időben szervezd meg. Az adatok és a fotók ehhez is hasznosak.

Hogyan vigyázz rá később?

• Ne fúrj bele csak úgy. Lámpához, kapucsengőhöz, ereszcsatorna-tartóhoz a rendszerhez való rögzítő kell, és a lyukat tömíteni kell.
• Óvd az ütéstől. A vékony kéreg alatt puha a szigetelés. Létra, kerékpár, labda nyomot hagyhat, különösen a földszinti részen.
• A sérülést javítsd ki gyorsan. A nyitott szigetelésbe víz jut, és a madarak vagy rovarok is kikezdhetik.
• Tartsd rendben a csatornát. A fal mentén lefolyó víz foltot és algát okoz.
• Figyeld az északi oldalt. A jól szigetelt fal külső felülete hidegebb marad, ezért lassabban szárad, és ott jobban megtelepedhet az alga. Ez általában tisztítással kezelhető.

Források

A műszaki számokat ezekből a dokumentumokból vettük. Az irányelv nem jogszabály, és a jelölt változat tervezet, ezért a munkához mindig a rendszer gyártói utasítása és a tervező számítása a mérvadó. Ellenőrizve: 2026. november 2..

• 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról, 3. § és 1. melléklet.
• 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat), 24. §.
• ÉMI: EMILI füzetek, Homlokzati hőszigetelő rendszerek (2017).
• ETICS-THR kivitelezése, építésügyi műszaki irányelv tervezete (ÉMI, kézirat lezárva 2019. november 27.).
• Gyártói adatlapok: Austrotherm AT-H80, Austrotherm Grafit 80, Rockwool Frontrock Super.
• Király Viktória: Kőzetgyapot homlokzati hőszigetelő rendszerek (Rockwool, 2019), a szomszéd telkéről.

Gyakori kérdések

Forrás: wekerle.kormany.hu (programfeltételek), saját piaci árgyűjtés (webshopok és kivitelezői oldalak, 2026).